Szomik Veronika

  • SÜNI CSOPORT:
    Óvodapedagógus

„Az élet: mozgás. Mozog maga a Teremtő is szüntelenül. Az embernek is mozognia, alkotnia, küzdenie kell. Minden formában, csakhogy más-más helyen, más-más ütközők között. De egyre világosabb az értelmünk, jobb a szívünk, nemesebb a kezünk." (Gárdonyi Géza)

Már gyermekkoromban a kocka el volt vetve...Családom minden nőtagja a pedagógus pályát választották, így mi más is lehettem volna, mint óvodapedagógus! …És mennyire jól döntöttem! Nincs is jobb egy reggeli üdvözlő ölelésnél, egy mosolygó szemnél, amiben látod, hogy boldogan repül az óvodai csoportba a gyermek! Ezért is választottam ezt a hivatást!

Nagyon fontos számomra a családias, meghitt légkör a csoportban, ahová örömmel járnak a gyerekek, és ahol játékosan sajátíthatják el az ismereteket. A kisgyermek lételeme a játék, melynek során egész személyisége fejlődik, élményeit feldolgozhatja játékában, a játékon keresztül fejlődnek képességeik, a spontán érési folyamat, újabb tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodik. E tevékenység során napról napra észrevétlenül is fejlődik. A játékon keresztüli tanulási folyamatok szorongásmentessé teszik az óvodai mindennapokat.

Fontosnak tartom az egyéni sajátosságok figyelembevételét, hogy minden gyermek fejlődését saját magához mérten legyünk képesek tudatosan fejleszteni, esélyt és lehetőséget adni számukra a fejlődésre. Erősségemnek tartom a mesélést, bábozást, a mindennapok során szívesen mesélek a gyerekeknek és fontosnak tartom, hogy otthon is minél több élő mesét halljon a saját anyanyelvén a gyermek, mely fejleszti fantáziájukat, erkölcsi megítélőképességüket, nyelvi kifejezőképességüket, bővíti szókincsüket, segíti kreativitásukat és belső képalkotásukat.

Óvodapedagógusként a gyermekek társaságát mindennap élvezem és a gyermeki őszinteségben nagy örömöm lelem.