Az óvodások és a tanulás

„ Nem taníthatunk semmit az embereknek, csak segíthetünk nekik, hogy felfedezzék a dolgokat önmagukban." /Galilei/

Választott helyi programunk a " Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program" - amely már a nevében is magában foglalja azt a lényeges dolgot, hogy a tanulás-tanítás ebben az óvodában a tapasztalatszerzés- és cselekedtetés szellemében, játékosan történik.

Óvodánk nevelőtestülete szerint alapvető és mindenek felett álló kérdés a kisgyermek érzelmi biztonsága! Prioritás nevelőmunkánk során a kisgyermek és a családok érzelmi biztonságának megteremtése! Enélkül nincs szorongásmentes óvodai élet – a családokkal történő együttműködés, a család – intézmény derűs, pozitív irányú, partneri együttműködése a kisgyermekek számára garancia a nyugalmas, kiegyensúlyozott óvodai évekre! Törekszünk arra, hogy a szülők biztonságban tudják óvodánkban gyermeküket, nemcsak testileg, de lelkileg is! A megismerkedés pillanatai, és az óvodához szoktatás lehetőségei és módszere is megteremti a biztonságos leválás, kötődés, kapcsolatteremtés feltételeit. A bizalmas légkör, a segítőkész nevelőtestület, a korrekt és folyamatos tájékoztatás kölcsönössége segíti az érzelmi biztonság megteremtését kicsiknek-nagyoknak!

Az óvodapedagógusok egyénre szabott nevelési- és fejlesztési tervet készítenek, s ennek tükrében a gyermekek képességeit az egyéni sajátosságuk figyelembe-vételével, a játékos, spontán tanulási folyamatokban differenciáltan fejlesztik.

Óvodánkban a játékot a gyermek elsődleges tevékenységének, alapvető szükségletének tekintjük, erre épülnek az óvodapedagógusok által szervezett spontán tanulási tevékenységek.

A korszerű pedagógiai, módszertani kultúrával szervezett tanulási folyamatokban a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése nem sérül, figyelembe vesszük a fejlődéslélektan alapvető tanait, a gyermeki szükségleteket, - az óvoda feladatai elsősorban a védó-óvó, szociális, valamint nevelő-személyiségfejlesztő funkció.

Óvodánkban előtérbe helyezzük a szabad játék túlsúlyának biztosítását, érvényesülését! Mindez hangsúlyosan jelen van a napirendhez, a játékos tevékenységszervezésben is!

Óvodánk vallja, és azonosul az ONAP – Óvodai Nevelés Alapprogramjában megfogalmazottakkal „a kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus", valamint „a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be."

Hitvallásunk

„A kreatív játék és a felfedező tanulás széles körben elismertek a kisgyermekkori nevelés területén. A pihenéshez a szabadidő eltöltéséhez és a játékhoz való jog megvalósulását mégis gyakran akadályozza, hogy a kisgyermekeknek kevés lehetőségük van a gyermekközpontú, biztonságos, támogató, ösztönző és kiegyensúlyozott környezetben találkozni és játszani." (Gyermekjogi Bizottság, 7. sz. átfogó kommentár, 2005. 35. bekezdés) A gyermekek ezen jogait minden körülmények között biztosítani kell!

Éppen ezért óvodánk elhatárolódik minden olyan „külső" foglalkozás szervezésétől és piaci alapon történő értékesítésétől, mely mindezeket az alapvető gyermeki jogokat korlátozza, illetve lehetetlenné teszi! Ezek a foglalkozások a gyermek fejlődésére semmilyen pozitív hatással nincsenek, sőt, a játék, mint elsődleges tevékenység, valamint a játékon keresztül történő spontán tanulási tevékenység ellehetetlenítése, a feszített, programokkal teli óvodai élet inkább szorongást okoz a kisgyermekekben, mint pozitív fejlődést segítene elő! A játék-megvonás frusztrációja szorongást okoz, és gátolja a kisgyermek kognitív és mentális fejlődését! A játék-megvonás, a nem életkori sajátosságoknak és egyéni teherbírás-és képességnek megfelelő tevékenységek a gyermek fejlődésében súlyos károkat okozhatnak!

Az óvodai spontán, játékos tanulási folyamatokban a gyermekek egyéni képességeinek mentén, a fokozatosság elvét betartva fejlődik a gyermekek iskolai érettséghez szükséges értelmi, érzelmi -és akarati képességei, ezeket a túlterhelést okozó és játék helyett végzett tevékenységek gátolják!

Ennek értelmében és a gyermekek mindenek feletti érdekeit szem előtt tartva intézményünk nem végez óvodán kívüli profitorientált tevékenységeket!

Hiszünk a család-óvoda kapcsolat nélkülözhetetlenségében, hisszük, hogy egymás kölcsönös elfogadása és megértése, elismerése és együttműködése nélkül lehetetlen biztos érzelmi légkörű óvodás éveket teremteni!

Fejlesztés – egyéni képesség profil

Saját logopédusa, mozgásterapeutája, és pszichológusa is van óvodánknak, szakembereink rendszeres látogatásukkal, ill. folyamatos munkával segítik az óvodapedagógusokat, ill. szükség esetén a szülők rendelkezésére is állnak.

  • Logopédia: heti 2 alkalom (hétfő és szerda de.)
  • Mozgásterápia: heti 2 alkalom (kedd-csütörtök de.)

Pszichológus, nevelési tanácsadás igény szerint, előre egyeztetett időpontban: alkalmanként 1.5 óra/alkalom

A logopédus heti két alkalommal foglalkozik a gyerekekkel, de nem csak beszédhibát javít, beszéd indítás – megkésett beszédfejlődés, diszlexia prevenció, grafomotoros fejlesztés, auditív észlelés, beszédértés/észlelés - a tanulási zavarok korai felismerésével és kezelésével is foglalkozik. Ennek előkészítéseként a mozgásfejlődésben levő esetleges elakadások terápiás oldása az első lépcsőfok!

A mozgásterapeutánk idegrendszeri éretlenségből fakadó tanulási veszélyeztetettséget szűr ki időben, valamint azokat az idegrendszeri blokkokat old, csecsemőkori reflexeket építi le, melyek a gyermek optimális tanulási képességeit gátolja. Az óvodás életkorban a tanulási képességet meghatározó észlelési-, mozgásos struktúrák fejlődési folyamata megy végbe, - itt intenzív szakaszokban zajlik a fejlődés – mozgás – vizuális észlelés – téri tájékozódás – térbeli mozgás – testséma - szociális fejlettség. (Pl. alak-formaészlelés, színek, beszéd, finommotorika) A mozgásfejlődés a későbbiekben az összes kommunikációs formának az alapja!

A két fejlesztőpedagógus rendszeresen konzultál egymással, illetve a szakmai team – az óvodapedagógusokkal egészül ki – szupervíziós ülések alkalmával egyeztetik a gyermek aktuális fejlettségi állapotát, és beszélik meg a következő fejlesztési feladatok ütemezését. Minderről írásos tájékoztatást kapnak az érintett gyermekek szülei.

A gyermekek szűrése – beszédállapot, mozgásfejlettség - az óvoda első évétől kötelező!

Az iskolai érettség felmérését a fejlesztőpedagógusok is segítik vizsgálati véleményükkel.